A Nintendo legújabb platformere mellőz mindenfajta, a cégre jellemző kreativitást. 

A Chibi-Robo! névre keresztelt ki szürke robottal először a GameCube játékosok találkozhattak 2006-ban, méghozzá a konzolra megjelent Chibi-Robo! Plug Into Adventure keretein belül. Az akkor újnak számító platformer játék egészen egyedi játékmenettel rendelkezett, az érdekes feladatok és küldetések alapjait az a felvetés adta, hogy egy kis méretű robot hogyan tud mindennapi tevékenységeket véghezvinni az emberi világban. Az egyébként ötletesnek mondható alapkoncepció nem ragadta túlságosan magával a konzoltulajdonosokat, és ez erősen meglátszott az eladási számokon is - a játék nem tudta ugyanazokat a magas számokat produkálni, mint a Nintendo korábbi, már befutott szériái. Ennek ellenére a japánok nem adták fel a harcot, az első kalandot még négy követte, majd egy kis szünet után megérkezett a legfrissebb rész is, a Zip Lash.

A kiotóiak ezzel az új résszel eldobtak mindent, ami a sorozatot korábban jellemezte, és egy teljesen más koncepció szerint állították össze a játékot. A legszembetűnőbb változás, hogy immáron egy egyszerű, oldalnézetes környezetben találkozhatunk újra a hősünkkel, akinek ezúttal a földet megszálló robotokkal kell megküzdenie. Hogy ebből hogyan következik az, hogy édességeket kell gyűjtenie a barátainak, vagy éppen az, hogy össze kell gyűjtenie a szanaszét dobált szemetet, azt nem tudom, de a lényeg, hogy ezek is az elvégzendő feladatok listáján szerepelnek. Egy mondat erejére még visszatérnék az édességekhez: a különböző csokik és cukorkák mind valós termékekként jelennek meg a játékban, ezzel garantálva a valóságérzetet, és táplálva a kíváncsiságunkat - vajon mennyit fizettek ezért ezek a vállalatok?

Amint a fentebb felsorolt feladatok ellátásához nekikezdünk, és végigvisszük a Chibi Robo! Zip Lash első pályáit, egyből szembetűnnek a cím hiányosságai. A szintek nagyon egyszerűek, ráadásul cseppet sem változatosak: mindegyik pálya ugyanazokból az elemekből épül fel, mint a korábbiak, egyedi elemekkel csak nagyon ritkán találkozhatunk. Az idő sem jelenthet kihívást: a játékos 999 másodpercet kap a végigvitelére, amit a pálya bizonyos részeinél teljesen újratölthet. A gyűjtögetnivalók összeszedésére egyáltalán nincs motiváció, és ami telán a legrosszabb: a játék alapjául szolgáló Whiplash és Ziplash mozdulatok (amik gyakorlatilag a Chibi hátából kilógó vezetékkel való lasszózást jelentik, hogy elérjük a pályák felsőbb területein található elemeket is) irányítása nehézkes, nem egyszer buktam el azon, hogy nem tudtam az adott helyre irányítani töltő végét. 

És hogy mégis mi motivált arra, hogy végigvigyek több alkalommal is egy-egy pályát? Hát a teljesen értelmetlen és frusztráló szerencsekerék rendszer. Ennek a lényege, hogy miután a játékos végigvisz egy szakaszt, nem a következő pályára kerül, hanem a Destination Wheel-hez, amivel kipörgetheti a következő teljesítendő szintet, ami lehet az második után a negyedik, vagy akár az első is - ha az utóbbi lesz az, akkor vihetjük végig ismét a már ismert szakaszt, még akkor is, ha azon már mindent összegyűjtöttünk, és elértük a maximális pontszámot is. Na ez az a játékelem, aminek a létjogosultságára a mai napig nem tudtam rájönni: az egy dolog, hogy jelentősen növeli a játékidőt, de egyben meg is utáltatja magát a játékossal. De van egy másik érdekesség is a Zipl Lash-ben: a szintek végi arany, ezüst vagy bronz értékelés megszerzése sem egyértelmű, hiszen azt úgy szerezhetjük meg, ha a vezetékünkkel a megfelelő színű árhajó ütjük le a levegőből, időre. Mondanom sem kell, hogy az arany színű csészealj elkapása cseppet sem egyszerű feladat, ha pedig nem sikerül, akkor ismételten végig kell haladnunk az összes akadályon, hogy a végén újrapróbálhassuk a dolgot.

Ami viszont tényleg jól néz ki, ötletes, ráadásul hasznos funkciója is van a játékmenet során, az nem más, mist a játékhoz csomagolt amiibo figura: a füvön ülő Chibit ábrázoló bábucska nagyon jól mutat, és ha a konzolunkhoz érintjük, akkor különleges erőkkel gazdagodik a főhősünk: arany színűre változik, és a vezetéke hosszabb lesz. Ráadásul ilyenkor még több idő áll rendelkezésünkre az akadályok leküzdésére (ami nem egy megerőltető feladat...) és speciális extra pályákra is szert tehetünk. Más amiibo-k használata esetén pedig naponta kaphatunk plusz jutalmakat - egy kisebb pénzösszeget, vagy egyéb más apróságot. A kérdés csak az, hogy ez mennyire tol ki azokkal, akik nem rendelkeznek ilyen NFC-s figurákkal.

Összességében tehát elmondható, hogy Chibi-Robo legújabb kalandja alulmúlta a sorozat többi tagját: az új koncepció erőltetett, ráadásul a játékélmény növelése érdekében bevezetett új funkciók kifejezetten balul sültek el. Ennek ellenére a Zip Lash nyugodt szívvel ajánlható azon kisebb játékosok számára, akik még nem boldogulnak egy New Super Mario Bros. játékkal: a cuki főszereplő és a színes pályaelemek is arra engednek következtetni, hogy a Nintendonál is inkább számukra készítették ezt az alkotást.

5   Átlagos