A Nintendo Switch bemutatóját követően érdemesnek láttam visszanézni a Wii U 2012-es prezentálását, több dolog miatt is. Egyrészt, az akkor levetített előzetes nagyban szerepet játszott a konzol bukásában, legfőképp amiatt, mert nem tudta átadni a megfelelő üzenetet, vagyis azt, hogy miért érdemes leváltani a már meglévő gépünket az újonnan debütáló masinára. Mondanom sem kell, hogy ez kulcsfontosságú, ha egy cég új terméket mutat be: a vásárlóknak igenis látniuk kell, hogy miképpen fogja majd őket kiszolgálni az az eszköz, és milyen pluszt tud nekik majd nyújtani, ha beruháznak egyre. Másrészt a célközönséget sem jelölte ki egyértelműen a Nintendo - beszéltek a multiplayer játékokról, Márióról, és a Just Dance-ről is, és igazából egyik felhasználói réteg sem tudta eldönteni, hogy a kiotóiak éppen kinek akarnak megfelelni. Csak egyben voltak biztosak, hogy nekik nem. Nagy hiba volt ez a japán vállalat részéről, és ezt az elmúlt hetekben a Nintendo of America igazgatója, Reggie Fils-Aime is elismerte, és megígérte, hogy tanulva a korábbi hibáikból most már tudják, hogy min kell változtatniuk, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy az akkor még csak "NX"-ként ismert gépet megfelelően pozícionálják a bemutatásakor.
Ennek tudtában tehát érdekes volt újra látni az akkori felvételeket, és összehasonlítani őket a Nintendo Switch videójával. Az különbségek egyértelműen észrevehetők: anno a Wii U esetében az egyszeri néző még azt sem tudta, hogy mit lát a képeken - hónapokkal, sőt, évekkel a konzol megjelenése utána legtöbben meg voltak győződve róla, hogy a Wii U csak egy kiegészítő a Wii-hez, ami bár jópofa, de igazából nincs semmi értelme, és még rohadt drága is. Bár erre lehet azt mondani, hogy a vásárlók nem voltak éppen a helyzet magaslatán, és nem olvastak utána igazán a témának, de egyrészt ezt egy cégnek nem igazán szabad elvárnia tőlük, másrészt az egyértelmű kommunikáció tényleg hiányzott az akkori bemutatóból. A videó során számtalanszor felbukkanó "új kontroller" szócska, és az egyszer sem látott vagy hallott "új konzol" kifejezés hiánya még a figyelmesebb rajongókban is azt az érzést kelthette, hogy bizony a Nintendo nem egy új eszközt, hanem csak egy kiegészítőt mutatott be.
Na most a Nintendo Switch-nél ez a helyzet egyáltalán nem állt elő, a bemutató előzeteséből nem csak a megcélzott közönség, de a konzol funkciói és az azokban rejlő lehetőségek sem maradtak rejtve az érdeklődők elől, és aki már régebb óta ismerte a céget, az észrevehette, hogy bizony az eddig megszokott marketing-stratégiákat is kukába dobta a Nintendo, hogy egy üres lappal és egy más szemlélettel vesse bele magát ismét a konzolversenybe, amiből négy évvel ezelőtt önhibájából, de akaratlanul szállt ki. Az új irány egyelőre kifizetődőnek látszik, az új gép üzenete eljutott azokhoz, akiknek a Nintendo szánta, még úgy is, hogy ezek a rétegek korábban nem igazán foglalkoztak a cég konzoljaival és játékaival. A közösségi médiában is óriási feltűnést keltett a Switch, és a különböző fórumokon is pozitív vélemények tűntek fel az új eszközről, amit innovatívnak és úttörőnek neveztek, valamint többen kijelentették, hogy bizony nekik is szükségük van egyre. Bár a két vállalat rendkívül távol áll egymástól, mégis csak azt lehet mondani, hogy a bemutató "epölösre" sikeredett - egy jól összerakott eszköz került bejelentésre egy jól kigondolt kisfilmben, bemutatva olyan funkciókat, amelyek vonzóvá teszik azt a terméket, és kiváltják az "ez nekem is kell" érzést.
És hogy ezt hogyan sikerült elérnie annak a vállalatnak, aki az utóbbi időben eléggé eltávolodott a nagyobb közönségtől? A már említett újrapozícionálással. A cég új imidzse egyértelmű a friss előzetest látva: a gyermekeket fiatalokra, a játékszerű megjelenést egy komolyabb dizájnra cserélték, miközben mégis megmaradtak annak, amik mindig is voltak - Mario nem lett lecserélve, a Zelda pedig még mindig húzócím, valamint az amiibo figurák sem tűntek el, csupán minden egy új köntösbe lett csomagolva, ami által sokkal vonzóbbá vált mindez azok számára, akik eddig csak legyintettek erre. Valljuk be, hányszor próbáltuk már meg mi, Nintendo rajongók elmagyarázni a haverunknak, hogy hiába néz ki gyerekesnek a Mario, mégse tudná végigvinni, hiába ad tíz headsot-ot egy Call of Duty meccsen az ellenfél számára - sikertelenül, ugyanis amikor megnézte a szeretett konzolunk előzetesét, vígan játszó kicsiket látott, akik eszeveszett sebességgel gyűjtötték az érméket a legújabb Super Mario játékban. Haverunk természetesen nyugtázta, hogy barátja megragadt azon a szinten, ahol ötévesen tartott és nyugodtan rakta be másnap a kosarába a Thomas és barátai vasútszettet a Tescoban - akciós volt, nekünk meg úgyis jó lesz a Máriók mellé a szobába. Ha minden igaz, most ezt az ellentétet igyekszik csiszolgatni a Nintendo azáltal hogy megmutatja, bizony az ő játékaival minden korosztály jól tud szórakozni.
És bár ez igaz, az igazi újrapozícionáláshoz nem elég megváltoztatni a vásárlók véleményét a saját franchise-aikról, de biztosítani kell a leendő vásárlókat arról is, hogy a más platformokon megszokott címeket később Nintendo Switch-re is beszerezhetik majd. Az igazán erős multiplatform játékok nélkül az új konzol nem lehet sikeres - hiába jutott el a híre a 9GAG-en és a Facebookon keresztül rengeteg játékoshoz, ha a megjelenés után azt kell tapasztalnia, hogy a kedvenc sportjátékát nem veheti meg az új gépre, ráadásul egy rendes versenyjátékkal sem tud játszani az új platformon, akkor bukott minden. Szemmel láthatóan tudják ezt japánban is, az új gép hivatalos oldalán is a három menüpont közül az egyik kifejezetten a Switch-re fejlesztő stúdiókra fókuszál, amik között nem csak a FIFA-val és a Battlefield-del taroló EA, de a DiRT és a F1 játékairól híres Codemasters és a szintén nagy múltra visszatekintő sorozatokkal operáló Bethesda és THQ is megtalálható. Bár ez ad okot az örömre, hasonló felsorolást láthattunk már a Wii U esetében is, és ott is bukott minden a boltokba kerülést követően. És hogy mi a garancia, hogy ez nem történik meg ismét? Igazából semmi, hacsak nem az új rétegek sikeres megszólítása, amit a Nintendo jelenleg folytat, azonban ha ezen megszólított rétegekből nem sikerül vásárlót faragni jövő márciusra, ismét nagy gondban lehetnek a kiotóiak.
Na de miért ne sikerülne - gondolhatnánk, hiszen több tíz millióan látták már a promóciós videót és talán még több emberhez jutott el a híre az új gépnek, nagy részüknek pedig tetszett amit láttak. Mégis, fel lehet sorolni jó pár buktatót, amin elbukhat a Nintendo Switch sikere. Az egyik a gyenge hardver, ami szükségszerű - lévén az új gépnek ugyanazt kell kínálnia hordozható formában, mint a TV képernyőjén, ez pedig csak komoly kompromisszumokkal lehetséges. Ez azonban nem csak a fejlesztőket foghatja vissza attól, hogy portolják a címeiket a Nintendo hardverére - ha nem szeretnék sem grafikailag, sem funkcióikat tekintve lebutítani azokat -, de a megcélzott fiatal játékosokat is, akik látva a multiplatform címeket futni a Switch-en inkább a konkurencia vasai mellett döntenek. A másik pedig maga a tény, hogy a már mobilra szokott "casual" réteget igazán nehéz lesz visszaszoktatni a Nintendo gépeire, ugyanis a mobilok és tabletek a további funkcióikból adódóan mindenki zsebébe meglapulnak, a rájuk elérhető játékok pedig nagyrészt ingyenesek - nem sokan gondolják úgy, hogy megéri kiadni többszázezer forintot konzolra és játékokra, csakhogy jobb minőségű címekkel játszhassanak a vonaton vagy repülőn. És ugyebár ez a két megcélzott réteg: a mobilon játszók, akik a Switch által megkaphatják a teljes játékkonzol élményét, és a konzolokon játszó fiatalok, akiknek az életmódjukból adódóan jól jöhet, ha a hobbijukkal nem csak otthon ülve tudnak foglalkozni.
A feladat tehát adott: megtalálni azt az utat, ami által ezek a vásárlók rávehetők a konzol megvásárlására, és lehetőséget kínálni szélesebb rétegeknek, hogy élvezni tudják az eszköz funkcióit (megfelelő third-party támogatással és multiplatform címekkel). Ha ez már a kezdetekkor sikerül, akkor a Nintendónak nyert ügye van: akkor ugyanis nem csak a fejlesztők bizalmát sikerül elnyerni azáltal, hogy a Switch-nek megvan a megfelelő felhasználói bázisa, akik igénylik ezeket a külsős fejlesztésű szoftvereket, de a vásárlók is meg lesznek elégedve, hogy érkezik megfelelő tartalom az eszközre. A "Nintendós réteggel" pedig biztosan nem lesz probléma: ők jönnek maguktól, ahogyan a kiotóiak is fejlesztik maguktól a már megszokott minőségi címeiket, és akkor végre összeáll az a kép amit a cégnél a Wii U esetében is megálmodtak.
