Még a tavalyi évben, a Nintendo Switch hivatalos bemutató előzetese után egy rendkívül pozitív hangvételű cikkben ecseteltem, hogy a Nintendo végre túl tudott lépni a kudarcokkal teli Wii U-n, és egy más szellemben volt képes előkészíteni az új gépének a premierjét. Szerencsére azóta jóval többet láthattunk a Switch-ből, valamint azt is megtudhattuk, hogy milyen játékok érkeznek majd a platformra az idén. És bár igaz, hogy került már a boltokba jóval erősebb felhozatallal is konzol a megjelenése napján - vagy inkább fogalmazhatnánk úgy is, hogy a japán vállalatnak történelem egyik leggyengébb nyitókínálatát sikerült felvonultatni a januári prezentáció során -, a profi marketingkampánynak, a hangulatos előzeteseknek, és az előzetes vélemények alapján szinte hibátlanra sikerült The Legend of Zelda: Breath of the Wild-nak köszönhetően a rajongók lelkesedése - beleértve jó magam is - egy cseppet sem csökkent a jövőhét pénteken megjelenő masina iránt.
Az utóbbi hetek híreit böngészve azonban sokak számára feltűnt, hogy bizony a hiánypótló, merőben új koncepción túl olyan hibák, illetve hiányosságok rejtőznek, ami nem csak a konkurens platformokhoz szokott játékosréteget rettentheti el a Switch beszerzésétől, hanem még a rajongókat is elbizonytalaníthatja az első napos vásárlástól. A hazai gaming-oldalak által előszeretettel közölt negatív hangvételű cikkek alatti komment-szekciókban a bejegyzésekben megemlített kevés tárhelyen, hiányzó böngészőn és multimédiás alkalmazásokon, valamint a nem megfelelően működő Joy-Con kontrollereken ment a harc a kiotóiak játékai iránt megszállott rajongók és az ellentábor tagjai közt, aminek természetesen az volt a legfőbb témája, hogy vajon ezek a malőrök mennyiben befolyásolhatják a gép sikerét.
Nos, amennyire egyszerűnek tűnik ez a kérdés az első olvasás után, annyira összetett és bonyolult feladat megtalálni rá a választ. Egyrészt kérdés, hogy mit nevezünk sikernek: azt, ha a konzolnak sikerül az összes vetélytársát maga mögé utasítani, ha vagy annyi példányban kel el az életciklusa alatt, ami hozza az elvárt bevételt a gépet kiadó vállalat számára? Mindkettőre szolgáltatott már példát a Nintendo, az előbbire például tökéletes példa a Wii, ami annak ellenére került be a TV alá minden háztartásban, hogy a más konzolokon játszó közönségtől csak egy gyenge mosolyt sikerült kifacsarnia a bemutatása során. A 100 milliós darabszámban elkelt mozgásérzékelős eszközt mindmáig etalonként kezelik a vállalatnál, mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a melléfogásuk a Wii U-val, amit egyértelműen az előző generációs hardver koncepciójára sikerült felépíteniük, és az a nyilatkozatuk, miszerint a Switch legalább ugyanakkora diadalt fog aratni, mint a kis fehér szerkezet.
Ez a kijelentés bizony még azok számára is meghökkentő, akik meg vannak győződve a Switch sikerét elletően, de mindenképpen egy erős és magabiztos kinyilatkoztatásról van szó, ami jól tükrözi, hogy a Nintendo mit vár el a konzoltól. Személy szerint én még megközelítőleg sem tudnám megtippelni, hogy mennyit fog értékesíteni a vállalat a hibrid eszközből az élettartama során, de akármennyire is túlzónak tűnik a Tatsumi Kimishima szájából elhangzott mondat, személy szerint el tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, aminek a végjátéka megegyezik a Wii-ével - ennek a forgatókönyvnek az első fejezetei azonban nem hasonlítanak meg a hetekben lejátszódott felvonásokéval. Ahhoz, hogy a piacon jelenleg uralkodó körülmények között valóban egy széles rétegeknek szóló konzol lehessen a Nintendo Switch, bizony meg kell felelnie azoknak a jogos elvárásoknak, amiket a jelenlegi információink alapján nem tud teljesíteni a gép.
A japánok nem igazán aknázták ki azt a lehetőséget, hogy maga a konzol leginkább egy erős táblaképnek tekinthető: sem böngésző, sem Netfilx, sem pedig YouTube alkalmazás nem lesz rá, ami a mai világban már nem csak egy hiányzó extra, ha egy konzolról beszélünk, hanem egy elvárás, még akkor is, ha nem a szükség teszi azzá, hanem a megszokás és a konkurencia, akik hozzászoktatták a játékosokat, hogy a gépük a játékok futtatása mellett multimédiás központként is funkcionálhat. A Miiverse kukázása már sokkal inkább egy taktikai lépésnek tűnik, egyfajta nyitásnak a szélesebb közönség igényei felé: a zárt megoldás helyett a Facebookot és a Twittert fogja majd preferálni a Switch - egyelőre azt még nem tudni, hogy milyen formában lesz a megosztás megoldva internet elérésére képes applikáció hiányában. A Virtual Console hiánya viszont már jóval fájóbb, még akkor is, ha ez a későbbiekben biztosan pótolva lesz, ha más nem, akkor a fizetős online részleg elindításakor.
A 32GB-os tárhely sem hangzik túl kecsegtetően elsőre, főleg, ha megnézi az ember, hogy mennyi helyet foglal majd el egy-egy játék digitális formában. És igen, valóban ott a Micro SD bővítési lehetőség, és valóban, a kártyán megvásárolt alkotásokat nem kell majd telepíteni, de már akár dupla ekkor beépített memóriával is pozitívabb hatást lehetett volna elérni, és valljuk be, nem is igazán befolyásolta volna a konzol árazását. És az tényleg, az összes fenti kellemetlen hiányosságra igaz, hogy egy jövőbeli frissítéssel pótolhatóak, de az összképen így, pár nappal a megjelenés előtt igencsak rontanak, és ha a vásárlástól nem is mindenkit tántorítanak el, keserű szájízt hagynak azokban, akik akár egyre is vágytak volna közölük.
Mindemellé ráadásul a múlt héten, miután az újságírók és videósok kézhez kapták a Switch tesztpéldányait, jött az a hír is, miszerint a bal oldali Joy-Con kontroller nem mindig úgy viselkedik, ahogy kellene, ráadásul többször le is kapcsolódik játék közben, és miután ez megtörtént, nem akar visszacsatlakozni a konzolra. Bár a visszajelzések alapján nem mindenkinél jelentkezett a hiba, az a néhány eset, amelyről képek és videók is készültek, bejárták a híroldalakat, és joggal kezdett el mindenki attól félni, hogy március 3-án egy olyan példányát fogja a gépnek kézhez kapni, aminél pont előjön majd a probléma. Bár a Nintendo állítólag már vizsgálja az eseteket, nem túl megnyugtató, hogy hivatalosan még egy nyilatkozatot sem adtak ki az ügyben, így az előrendelők azt sem tudják, hogy hardveres vagy szoftveres gond okozza-e a jelenséget. Bár valószínűleg mindkettőre lenne felhasználóbarát megoldása a cégnek, nem valószínű, hogy bárki is arra vágyna, hogy az új eszközét mindjárt az első hetekben cseréltetni vigye, ha egy esetleges szoftverfrissítés sem javít a dolgon.
Így, pár - talán már kicsit túlságosan is negatív hangulatú - bekezdéssel később ismét felvetem a kérdést: a fent részletezett hibák és hiányosságok vajon befolyásolják majd a Switch sikerét? Nos, mivel a legtöbb közölük a későbbiekben pótolva lesz, hosszútávon szinte biztosan nem fogja éreztetni a hatását az eladási adatokon: más kérdés, hogy a következő hónapokban milyen hatása lesz a negatív híreknek az értékesítési számokra. Azokat, akik már hetek óta a megjelenésig hátralévő napokat számolják, alig ha tántoríthatja el néhány technikai malőr attól, hogy pénteken a keblükre öleljék az új konzolt, de biztosan vannak olyanok, akik a korábbi előzeteseket látva elkezdték fontolgatni a gép beszerzését, majd a hiányosságokról értesülve inkább elálltak az első napos vásárlástól, mondván, inkább kivárnak, és megnézik, hogy mi sül ki a dologból.
Ez csak azért probléma, mert egy Wii U-féle fiaskó után minden vásárlóra szüksége van a cégnek ahhoz, hogy visszaszerezze a megtépázott hírnevét, és a vágyaikhoz híven ismét egy Wii népszerűségével rendelkező hardverrel szerepeljenek a piacon - és ha valóban ez a céljuk, akkor nem engedhetnek meg maguknak ehhez hasonló bakikat a következő hónapokban. Erős játékfelhozatalra, multiplatform címekre van szükség ahhoz, hogy a Switch igazán működni tudjon, és új rétegeket szólíthasson meg, és egyelőre nem tudni arról, hogy milyen erővel állnak ott a korábban közölt képen feltüntetett gyártók az eszköz mögött. Egy biztos: ha a kezdetekben amatőr baklövések folytatódnak, és ezek miatt jelentős mennyiségű vevőt buknak a kiotóiak, ismételten "egyedül", azaz a nagyobb kiadók támogatása nélkül találhatják magukat - és bár ez nem feltétlenül jelentené a hibrid masina teljes bukását, igencsak elérhetetlen távolságba repítené azt az álmot, hogy az N csillaga úgy tündökölhessen az égen, ahogyan azt még nem is olyan régen tette.
